The “Syllabus Theological Pendulum”
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbtref.70.suppl1.01Keywords:
Reformed orthodoxy, Transylvanian theology, Peregrinatio academica, 17th-century Calvinism, Synod of Radnót (1673), Gisbertus Voetius, Cartesian-Cocceian debates, existentialist theology, cogito argument, grace-centred hermeneutics, rationalism, the Netherlands (Low Countries), Blaise Pascal, János Pósaházi, Mihály Tófeus, Dutch–Hungarian intellectual relations, East–West intellectual transfer, theological pendulum, grace and existence, substance metaphysicsAbstract
The Transylvanian Reformed theologians of the late seventeenth century were constrained by Cartesian philosophy and may be said to represent the orthodox theology of contemporary Calvinism. In 1673, at the Synod of Radnót (Iernut), János Pósaházi, a Hungarian minister and Principal of the Reformed Theological Seminary, allied himself with Reformed Bishop Mihály Tófeus and presented his Syllabus of 76 theses to refute the theology of Cocceius, a famous Cartesian theologian of the Netherlands. Cocceius became known for developing federal (or covenant) theology, based on the rationalistic principles of Descartes, which were questioned by the Dutch Gisbertus Voetius, the famous contemporary orthodox Calvinist thinker of the times. Both Cocceius and Voetius and their successive students were mentors of Pósaházi, and for a whole generation of Transylvanian pilgrims who studied in the Low Countries during that century. Pósaházi’s Syllabus gained significance amid a theologically relevant controversy, in a historically, as much as a philosophically, crucial moment, in the philosophical milieu of Transylvania specifically and Hungary in general. This historical moment coincides with the Cartesian theory of the conservation of momentum. We can see the discussion of both the Cartesian and the Pascalian ego being dealt with in the philosophical and theological discourse of the time. With Descartes, there developed both a brand-new rationalism and idealism on the one hand and, with Pascal, a metaphysical existentialism and personalism on the other. Both of those orientations – whether directly or indirectly – heavily influenced successive theological developments, especially in the realms of the Reformed churches of both the Netherlands and Hungary, and Transylvania in particular.
References
Primary Sources
BETHLEN, Miklós (2004): The Autobiography of Miklós Bethlen. Translated by Bernard Adams. London, Paul Kegan.
KULTSÁR, András Diósadi (1922): Új gondolatok régi titkokról, Tentamen [New Thoughts on Old Mysteries, Tentamen]. Szamosújvár.
PÓSAHÁZI, János (1685): Syllabus assertionum, thesium et hypothesium illarum (e multis), quibus neoterici quidam theologi et philosophi hoc tempore in Belgio, Hungaria et Tra(n)sylvania scholas et ecclesias turbant, ex propriis ipsorum scriptis collectus succincta ad illas animadversione. Authore Johanne Posahazi a. l. m. [Debrecen] MDCLXXXV [István Chargei]. A4–E4 = fol [20]. – 4°. RMK II 1567. RMNy 4585.
Manuscript Sources
Vindiciae assertionum Cartesianarum adversus animadversiones clarissimi domini Iohannis Pósaházi rectoris scholae Albensiis. Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences, Manuscript Collection and Old Books Collection, Budapest, Church and Philosophy Warehouse, 8r 16.
Secondary Sources
BEKESI, Imre et al. (eds.) (1993): Régi és új peregrináció: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon [Old and New Peregrination: Hungarians Abroad and Foreigners in Hungary]. Budapest–Szeged. I–III.
BUZOGÁNY, Dezső et al. (eds.) (2016): Erdélyi református zsinatok iratai I: 1591–1714 [Documents of the Reformed Councils of Transylvania I: 1591–1714]. Erdélyi református egyháztörténeti adatok 1/1. Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület.
DIENES, Dénes (2013): Pataki Tóth István. In: Református Szemle. 106, 1: 63–72.
ECSEDY, Judit V. (2016): A hatalmi harc áldozatául esett tipográfus. Töltési István tragikus véget ért debreceni működéséről és a meg nem valósult bibliakiadásról [A Typographer Who Fell Victim to the Power Struggle: About István Töltési’s Tragic End and His Work in Debrecen and the Unrealized Bible Publishing]. In: Bíró, Csilla – Visy, Beatrix (eds.): Hatalmi diskurzusok. A hatalom reprezentációi a tudományokban és a művészetekben [Power Discourses: Representations of Power in the Sciences and Arts]. Budapest: 38–47.
ERDELYI, János (1981): Filozófiai és esztétikai írások [Philosophical and Esthetical Writings]. Edited by T. Erdélyi Ilona. Budapest, Akadémiai Kiadó.
GARADNAI, Erika Csilla (2012): Metatextualitás a felsőmagyarországi hitvitában [Metatextuality in the Upper Hungarian Faith Controversy]. In: Kecskeméti, Gábor – Tasi, Réka (eds.): Filológia és textológia a régi magyar irodalomban [Philology and Textology in Old Hungarian Literature]. Miskolc, ME BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet. 315–322.
(2018): A felső-magyarországi hitvita (1663–1672). Sámbár Mátyás, Pósaházi János, Matkó István és Czeglédi István polémiája [The Upper Hungarian Controversy (1663–1672): The Polemic of Mátyás Sámbár, János Pósaházi, István Matkó and István Czeglédi]. Budapest.
GÖMÖRI, György (2005): Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken 1526–1789 [Hungarian Students at English and Scottish Universities 1526–1789]. Budapest, ELTE Archives.
(2015): Járt-e Pósaházi János Angliában? [Has János Pósaházi Been to England?]. In: Korunk. III, 8: 124.
HATVANI, István (1990 [1757]): Introductio ad principia philosophiae solidioris [Introduction to the Principles of a More Solid Philosophy]. Translated from Latin by Péter Tóth, ed. and preface by Béla Tóth. Bilingual edition. Budapest.
HELTAI, János (2005): A 16–17. századi magyarországi hitviták adattárának tervezete [Draft Repository of Religious Debates in Hungary in the 16th and 17th Centuries]. In: Heltai, János – Tasi, Réka (eds.): Tanulmányok XVI–XIX. századi hitvitáinkról [Studies on Our Faith Debates of the Sixteenth to Nineteenth Centuries]. Miskolc, ME BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke. 251–299.
(2007): Kis Imre és Pósaházi János hitvitája a kálvinista vallás régiségéről [Imre Kis and János Pósaházi’s Faith Debate on the Antiquity of Calvinist Religion]. I–II. In: Magyar Könyvszemle. 2007/2–3: 177.
KOVÁCS, Ábrahám (2019): Is Christ Proclaimed to Christians? The Impact of Scottish Evangelicalism on Hungarian Theology, Piety, and Praxis (1841–1945). In: Perichoresis. 17, 4: 111–131. DOI: 10.2478/perc-2019-0031.
LÖVITH, Karl (1949): Meaning in History: The Theological Implications of the Philosophy of History. Chicago, The University of Chicago Press.
(71979 [1953]): Weltgeschicte und Heilsgeschehen. Stuttgart–Berlin–Köln–Mainz, Verlag W. Kohlhammer.
(1996): Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei [Hungarian translation]. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó. [Based on both German and English versions].
MAKKAI, Ernő (1942): Pósaházi János élete és filozófiája [The Life and Philosophy of János Pósaházi]. Cluj-Napoca, Minerva.
NAGY, Géza (2008): A református egyház története. 1608–1715 [History of the Reformed Church. 1608–1715]. II. Budapest–Gödöllő, Attraktor.
SIMON, József (2020): A semmi problémája Bethlennél a németalföldi tanulmányok tükrében (1662–1663): De Raey- és Gassendi-dilemmák [The Problem of Nothingness in Bethlen in the Light of the Studies of the Low Countries (1662–1663): The Dilemmas of De Raey and Gassendi]. In: Horn, Ildikó – Laczházi, Gyula (eds.): Reformer vagy lázadó?: Bethlen Miklós és kora [Reformer or Rebel? Miklós Bethlen and His Era]. Budapest, L’Harmattan. 257–274.
(2021): Az elme teljessége: esettanulmány egy erdélyi kartezianizmus-vitáról (1685) [The Fullness of Mind: A Case Study of a Cartesianism Controversy in Transylvania (1685)]. In: Kellék. 2021/65: 89–105.
(2023a): A cogito-érv mint első alapelv. Karteziánus dilemmák a 17. századi Erdélyben [The Cogito Argument as a First Principle: Cartesian Dilemmas in 17th-Century Transylvania]. In: Különbség. 23, 1: 95.
(2023b): Vészmadarak: Pósaházi János és a németalföldi karteziánus viták a 17. század második felében [Alarmists: Pósaházi János and the Dutch Debates around Cartesianism in the Second Half of the 17th Century]. In: Irodalomtörténeti Közlemények. 127/3. 280–281.
SZABÓ, Géza (1943): A magyar református orthodoxia [The Hungarian Reformed Orthodoxy]. Budapest.
SZABÓ, Miklós – Tonk, Sándor (1992): University Attendance of Transylvanians in the Early Modern Period. 1521–1700. Fontes Rerum Scholasticarum IV. Szeged.
SZÖGI, László (2017a): A magyar protestáns peregrináció a 16–18. században [Hungarian Protestant Peregrination in the 16th–18th Centuries]. In: Gerundium. VIII, 1. 71–78.
(2017b): Peregrináció és reformáció. Milyen külföldi egyetemekre jártak tanulni a 16–18. századi magyar diákok? [Peregrination and Reformation: What Foreign Universities Did Hungarian Students Go to Study at in the 16th and 18th Centuries?]. In: Rubicon. 2017/12. 50–57.
UNGVÁRI-ZRÍNYI, Imre (1997): Erdélyi magyar kartezianizmus a 17. században. Descartes eszméi Apáczai Csere János műveiben [Transylvanian Hungarian Cartesianism in the 17th Century: Descartes’s Ideas in the Works of János Csere Apáczai]. In: Kellék. 1997/8–9: 157–176.
ZOVÁNYI, Jenő (1889): A radnóthi zsinat végzései [The Decrees of the Synod of Radnóth]. In: Protestáns Közlöny. 1889/19: 344–345, 362–364.
(1890): A coccejanismus története [The History of Cocceianism]. Budapest.
(1898): Dézsi Márton. In: Protestáns Szemle. 1898/2. 79–90.
Online Resources
Stanford Encyclopedia of Philosophy: ‘Descartes’ Physics’ [entry]. https://plato.stanford.edu/entries/descartes-physics/ (last accessed: 30.05.2024).
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
