Critical Remarks on the Chronology of the Early Árpád-period Churches of the Transylvanian Episcopal See
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbhistart.2024.01Keywords:
Gyulafehérvár, Alba Iulia, tenth century, eleventh century, romanesque architecture, romanesque sculpture, Transylvanian architecture, Hungarian Christianization, Byzantine missionAbstract
Critical Remarks on the Chronology of the Early Árpád-period Churches of the Transylvanian Episcopal See. The predecessor of today’s Gyulafehervár (Alba Iulia) Cathedral was first discovered during its restoration between 1907 and 1917. The three-nave, one-apse church had a rotunda attached to the south side. The study aims to clarify the chronology of the early cathedral by showing that the late eleventh century carvings, which had previously been used as a dating reference, most probably belonged to the rotunda rather than the cathedral, so that nothing rules out the possibility that the episcopal church was built in the early eleventh century. Others agree with the archaeologist who surveyed the area in 2011 that the construction of the small church discovered in the cathedral’s foreground could be linked to a Byzantine mission in the mid-tenth century. In the second half of the eleventh century demolition of this building, which served as a baptistery, may have led to the construction of the rotunda, which also functioned as a baptistery.
References
Arion, Gheorghe, “Date noi referitoare la prima catedrală de la Alba Iulia.” Studii şi cercetări de istoria artei. Seria artă plastică 14, no. 2 (1967): 55–59.
Benkő Loránd. “Észrevételek Erdély déli részeinek korai Árpád-kori történetéhez.” In Erdély a keresztény magyar királyságban, edited by Dávid Gyula. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2001.
Biczó, Piroska. “Das Marienstift Stuhlweisenburg (Székesfehérvár).” In Europas Mitte um 1000, hg. Alfried Wieczorek and Hans-Martin Hinz, II. Konrad Theiss Verlag, 2000.
Bodó Balázs, and Orosz Krisztina. “Pécsvárad, bencés templom és kolostor. Az altemplom.” Műemlékvédelmi Szemle 13, no. 2 (2003): 119–121.
Bodó Balázs. “A pécsváradi kolostor I. István korában.” In Etűdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére, edited by Bardoly István. OMvH, 2004.
Bóna István, “Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában.” In Erdély a keresztény magyar királyságban, edited by Dávid Gyula. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2001.
Csemegi József. “A tarnaszentmáriai templom hajójának stíluskritikai vizsgálata.” Antiquitas Hungarica 3, (1949): 92–107.
Dincă, Ciprian Adinel: Instituţia episcopală în Transilvania medievală (sec. XI/XII–XIV). Argonaut, 2017.
Entz Géza, A gyulafehérvári székesegyház. Akadémiai Kiadó, 1958.
Entz Géza. “A Szent István alapítású erdélyi püspökség első székesegyháza.” In Doctor et apostol. Szent István-tanulmányok, edited by Török József. Studia Theologica Budapestinensia 10, (1994): 101–105.
Foerk Ernő. “A kalocsai székesegyház.” In Magyarország Műemlékei, vol. IV., edited by Forster Gyula. Franklin Társulat, 1915.
Gerevich Tibor. Magyarország románkori emlékei. Budapest: Műemlékek Országos Bizottsága, 1938.
Gervers-Molnár Vera. A középkori Magyarország rotundái. Akadémiai Kiadó, 1972.
Gombos Ferenc Albin, ed. Catalogus fontium historiae hungaricae, vol. I–III. Szent István Akadémia, 1938.
Györffy György, István király és műve. Gondolat, 1983.
Györffy György. “Gyulafehérvár kezdetei, neve és káptalanjának registruma.” Századok 117, (1983): 1103–1134.
H. Gyürky, Katalin. “Die St. Georg-kapelle in der Burg von Veszprém.” Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 15, (1963): 341–408.
Hajnal, István. Enseignement de l’écriture aux universités médiévales. Akadémiai Kiadó, 1959.
Havasi Krisztina. “A középkori egri székesegyház az 1200-as évek elején. Király, püspökök és újjáépülő székesegyházak a korabeli Magyarországon.” PhD diss., Eötvös Loránd Tudományegyetem, Művészettörténeti Intézet, 2011.
Havasi, Krisztina. “The Provostry Church of the Virgin Mary in Székesfehérvár.” In The Art of Medieval Hungary, edited by Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, and Imre Takács. Viella, 2018.
Heitel, Radu. “Archäologische Beiträge zu den romanischen Baudenkmälern in Siebenbürgen. II (in Zusammenhang mit der zeitlichen Bestimmung der ältesten „Rotunda Ecclesia” Rumäniens und der Kathedrale I in Alba Iulia).” Révue Roumaine d’Histoire de l’Art 12, no. 1 (1975): 6–7.
Heitel, Radu. “Principalele rezultate ale cercetărilor arheologice din zona sud-vestică a cetăţii de la Alba Iulia (1968–1977). I.” Studii şi cercetări de istorie veche şi arheologie 36, no. 3 (1985): 215–231.
Henszlmann, Imre. Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa Dr. Ludwig Haynald. C.A. Haendel, 1873.
Horedt, Kurt. “Voievodatul de la Bălgrad-Alba Iulia.” Studii și Cercetări de Istorie Veche 5, no. 1–2 (1954): 487–512.
Ioannis Scylitzae, Synopsis historiarum, editio princeps. De Gruyter, 1973.
Jakubovich Emil. “P. mester. Adalékok az Anonymus-kérdéshez.” In Emlékkönyv Dr Gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kulturpolitikai müködésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján, edited by Lukinich Imre. Rákos Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalata Nyomdája, 1925.
Karácsonyi János. “Szent László és Erdély.” Erdélyi Múzeum 32, (1915): 26–36.
Kertész Balázs. “A gyulafehérvári székesegyház építésének hagyománya Laskai Osvát Szent László beszédeiben.” Magyar Könyvszemle 111, (2005): 218–222.
Knauz Nándor, ed. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis, vol. I–II. Strigonii, 1874–1882.
Kollányi Ferenc. Esztergomi kanonokok 1100–1900. Esztergom: Buzárovits Gusztáv, 1900. Temesváry János. Erdély középkori püspökei. Ny. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részv. Társ., 1922.
Koppány Tibor. “XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen.” A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11, (1972): 139–147.
Kozák Károly. “Az egri vár feltárása, VII, (1957–1988). Anyagközlés, előadás, leletmentés, tanulmányok.” Agria: Az Egri Múzeum Évkönyve 25/26, (1989–1990): 317–376.
Kozák Károly. “Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század).” Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17, (1984): 107–144.
Lovag Zsuzsa. Az Esztergom-Prímás szigeti apácakolostor feltárása. Magyar Nemzeti Múzeum, 2014.
Marcu-Istrate, Daniela. “Biserica din secolele X–XI, de influenţă bizantină, de la Alba Iulia. Restituiri preliminare.” Apulum, series Historia et Patrimonium 51, (2014): 93–140.
Marcu-Istrate, Daniela. Church Archaeology in Transylvania (ca. 950 to ca. 1450). Brill, 2022.
Marosi Ernő. “Magyarországi művészet Szent László korában.” In Athleta Patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez, edited by Mezey László. Szent István Társulat, 1980.
Marosi Ernő. A romanika Magyarországon. Corvina Kiadó, 2013.
Marton József, Az erdélyi egyházmegye a középkorban. Pro-Print Könyvkiadó, 2013.
Möller István, Erdély nevezetesebb műemlékei. História, 1929.
Sarkadi Márton. “s folytatva magát a régi művet” – Tanulmányok a gyulafehérvári székesegyház és püspöki palota történetéről. Teleki László Alapítvány, 2010).
Skylitzes John. A Synopsis of Byzantine History. Translated by John Wortley. Cambridge University Press, 2010. https://archive.org/details/JohnSkylitzes.ASynopsisOfByzantineHistorytrans.ByJ.Wortley2010
Szabó, Csaba. “Reconstructing Béla Cserni’s biography.” In Adalbert Cserni and his contemporaries. The pioneers of archaeology in Alba Iulia and beyond, edited by Csaba Szabó, Mihai Gligor, and Gabriel Rustoiu. Mega, 2017.
Szakács Béla Zsolt. “Építészet Szent László korában.” In Szent László emlékkönyv, edited by Bódvai András. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2021.
Szakács, Béla Zsolt. “Romanesque Architecture: Abbeys and Cathedrals.” In The Art of Medieval Hungary, edited by Xavier Barral i Altet, Pál Lővei, Vinni Lucherini, and Imre Takács. Viella, 2018.
Szakács, Béla Zsolt. “Ernő Foerk and the Medieval Cathedrals of Kalocsa.” Ybl Journal of Built Environment 7, no. 2 (2019): 82–88.
Szentpétery Imre. Szent István király pécsváradi és pécsi alapítólevele. Magyar Tudományos Akadémia, 1918.
Takács, Imre. “Die Erneuerung der Abteikirche von Pannonhalma im 13. Jahrhundert.” Acta Historiae Artium 38, (1996): 31–65.
Takács, Imre. “The First Sanctuary of the Second Cathedral of Gyulafehérvár (Alba Iulia, Ro).” Acta Historiae Artium 53, (2012): 15–43.
Takács, Miklós. Byzantinische oder byzantinisierende Raumgestaltungen kirchlicher Architektur im frühárpádenzeitlichen Ungarn. Schnell und Steiner Verlag, 2018. Thoroczkay Gábor. “Gyulafehérvár korai egyháztörténetéhez (A Hierotheos-féle térítés).” In Ruscia – Hungaria – Europa. Ünnepi kötet Font Márta professzorasszony 70. születésnapjára, edited by Bagi Dániel et al. Kronosz, 2022. 618–627.
Thoroczkay Gábor. “Gyulafehérvár korai egyháztörténetéhez (A Hierotheos-féle térítés).” In Ruscia – Hungaria – Europa. Ünnepi kötet Font Márta professzorasszony 70. születésnapjára, edited by Bagi Dániel et al. Kronosz, 2022. 618–627.
Tóth Sándor. “A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége.” ÉpítésÉpítészettudomány 15, (1983): 391–428.
Tóth Sándor. “Volt egyszer egy titeli vállkő.” Ars Hungarica 23, (1995): 227–232.
Tóth Sándor. “Az aracsi kő rokonsága.” In A középkori Dél-Alföld és Szer, edited by Kollár Tibor. Csongrád Megyei Levéltár, 2000.
Vătăşianu, Virgil. Istoria artei feudale în Ţările Române. I. Editura Academiei Republicii Socialiste Romania, 1959.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Studia Universitatis Babeș-Bolyai Historia Artium
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
