THE PAST AND PRESENT OF THE TRANSYLVANIAN SALT WATERS
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbgeogr.2017.2.03Keywords:
salt water, Transylvania, regulation, restriction of usage, present situation.Abstract
The Transylvanian salt was always in the center of attention from different points of view during different periods. In the past centuries, identifying the location and extent of this resource was the most important issue, since mining and trading were top priority activities. In recent times the formation of the salt deposits is mostly in the attention of the scientists, so salt is a subject of a continuous interest. Waters that get their mineralization by interacting with the salt beds have been less researched. They were in the center of attention mostly in the second part of the 19th century, while in the recent times just a few studies have dealt with this topic. Field observations carried out in 2016 revealed that the number of salt water occurrences at surface decreased over time. By exploring the causes why these sources have disappeared, we succeeded to gather valuable information about the appreciation of the salt waters during the centuries. Until the 14th century all salt products were considered as part of the land, while in the late Middle Ages this perception was replaced with the practice of regalia, the exclusive right of the king over all the salt resources, including the salt waters. The rights that the regalia empowered the kings were not equally applied over time. The most rigurous actions to protect the rights over this resource were applied during the 19th century. This study presents the legal background and regulation of usage of the salt waters in Transylvania from the Middle Ages until the 20th century. A case study is also presented in order to illustrate the rate of disappearance and present situation of the salt sites in the area South of Cluj-Napoca city.References
Alliquander, Ö., Bán, I., Tassonyi, E. (1931), Magyar Bányajog, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai RT., Budapest.
Baciu, C., Cosma, C., Berdea, P. (2001), An approach to the dynamics of mineral waters from Someseni Spa (Romania), XXXI. Congress of the IAH International Association of Hydrogeologists “New Approaches to Characterising Groundwater Flow”, Munich, Germany.
Balkay, B., Szeőke, I. (1901), Magyar bánya-jog. A teljes joganyag hivatalos adatok alapján, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest.
Baron, M., Dobre-Baron, O. (2001), Caracteristici ale mineritului românesc din perioada interbelică, Annales Universitatis Apulensis, Series Historica, Nr. 4-5/2000-2001, Universitatea ”1 Decembrie 1918” din Alba Iulia.
Benigni von Mildenberg, J. H. (1837), Handbuch der Statistik und Geographie des Großfürstenthums Siebenbürgen, III. heft, Geographie, Hermannstadt.
Berdea, P., Cuna, S. M., Balas, G., Hauer, E. (2005), Origin of mineral waters from Someseni, Transylvanian Basin, Romania, Geologycal Quarterly, 49 (2).
Bernáth, J. (1880), Erdély konyhasó-vizei, Földtani közlöny, Vol. 10., Number 6-7, pp. 200-217, Budapest.
Beudant, F. S. (1822), Voyage minéralogique et géologique, en Hongrie, Paris.
Bielz, E. A. (1857), Handbuch der Landeskunde Siebenbürgens, Hermannstadt.
Brașovan, A., Câmpean, R. F., Olah, N. K., Morgovan, C., Popescu, C., Atyim, P. (2015), Physico-chemical characterization of spring and salt lakes from Someșeni and Tureni (Cluj County), Studia UBB Chemia, LX, 1.
Brown, E. (1670), Some Directions and Inquiries with their answers concerning the mines, minerals, baths of Hungary, Transylvania, Austria and other countries neighbouring them, Philosophical Transactions, Vol 5., Number 58, pp. 1189-1198.
Cuna, S., Berdea, P., Baciu, C. (2001), Isotopic investigations on the mineral waters from Someseni – Cluj, Romania, Studia UBB Physica, Special Issue.
Czekelius, D. (1854), Die Verbreitung der Salzquellen und des Steinsalzes in Siebenbürgen, Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, Jahrgang V., No. 3.
Ember, Gy. (1946), Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig, A Magyar Országos Levéltár Kiadványai, III. Hatóság- és Hivataltörténet, Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet, Budapest.
Fallenbüchl, Z. (1979), A sóügy hivatalnoksága Magyarországon a XVIII. században, Levéltári Közlemények, Vol. 50., Number 2., Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fichtel, J. E. (1780), Geschichte des Steinsalzes und der Steinsalzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen, Beytrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen, Zweiter Theil, Nürnberg.
Fisher, S. (1887), Magyarország konyhasós vizei, Földtani közlöny, Vol. 17., Number 9-11, pp. 377-448, Budapest.
Giușcă, D., Bleahu, M. (1967), Harta geologică a Republicii Socialiste România, Nr. 18, Turda, 1:200.000, Institutul Geologic, București.
Greguss, Á. ed. (1868), CCXLIII. Országos Ülés, 1868. junius 19., Országgyűlés Képviselőházának Naplója, VIII. Kötet, Országgyűlés Nyomtatványai, Athenaeum Nyomda, Pest.
Henshaw, T., Hill, A. (1666), Inquiries for Hungary and Transylvania, Philosophical Transactions, Vol. 2., Number 25, pp. 467-472.
Hunfalvy, J. (1864), A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása, II Kötet, IV és V füzet, Emich Gusztáv magyar akad. Nyomdásznál, Pest.
István, L. (1978), A korondi sósvíz és használata, Népismereti dolgozatok, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
Iványi, B. (1911), Két középkori sóbánya statutum, Századok, Vol. XLV., Budapest.
Izsó, I. (2006), Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (1000-1526), Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, Rudabánya.
Kalecsinszky, S. (1902), Közlemények a Magyar Királyi Földtani Intézet chemiai laboratóriumából: Az Erdélyrészi sóterületek tanulmányozása, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1900-ról, Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Budapest.
Kalecsinszky, S. (1903), Közlemények a Magyar Királyi Földtani Intézet chemiai laboratóriumából: Az Erdélyrészi sóterületek tanulmányozása, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1901-ről, Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Budapest.
Kalecsinszky, S. (1905), Közlemények a Magyar Királyi Földtani Intézet chemiai laboratóriumából, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1904-ről, Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Budapest.
Kalecsinszky, S. (1909), Közlemények a Magyar Királyi Földtani Intézet chemiai laboratóriumából, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1907-ről, Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Budapest.
Kis, B. M. (2013), Hydrogeochemistry of mineral waters from the Eastern Carpathians – Transylvanian Basin boundary, PhD thesis, Babeș-Bolyai University, Faculty of Environmental Science and Engineering, Cluj-Napoca.
Láng, M. (1910), Az uj állami monopoliumok, Közgazdasági Szemle, Vol. XXXIV, Nr. 44, Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, Budapest.
Márkus, D. ed. (1896a), XI. Törvény-czikkely. Sóárról és sóskutakról. 1848. évi erdélyi országgyűlési törvényczikkek. Magyar Törvénytár 1836-1868. évi Törvényczikkek, Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1895. Milleniumi Emlékkiadás, Franklin Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest.
Márkus, D. ed. (1896b), XLIII Törvény-czikk Magyarország és Erdély egyesitésének részletes szabályozásáról, 1868 évi törvényczikkek, Magyar Törvénytár 1836-1868. évi Törvényczikkek, Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1895. Milleniumi Emlékkiadás, Franklin Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest.
Márkus, D. ed. (1896c), L. Törvény-czikk a sójövedékről szóló 1868. évi XI. t. cz. és a sójövedéki szabályok némely intézkedéseinek módosításáról. 1875. Évi törvényczikkek. Magyar Törvénytár 1875-1876. évi Törvényczikkek, Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1895 Milleniumi Emlékkiadás, Franklin Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest.
Márkus, D. ed. (1898), I. Törvény-czikk a mérsékelt árú marhasóról. 1897. Évi törvényczikkek. Magyar Törvénytár 1897. évi Törvényczikkek, Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. Milleniumi Emlékkiadás, Franklin Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest.
Molnár, A. (1998), Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból – 29. Pest, 1848. június 10. Deák Ferenc igazságügyi miniszter átirata Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez, ed. Molnár A.: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg.
Mosel, A (1865a), A só mindenüttségéről és közgazdászati jelentőségéről: Erdély só bőségéről és sóászatáról, ed. Szabó J.: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1864 Augustus 24-től September 2-ig Maros-Vásárhelytt tartott X. Nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai, Ásvány-, Föld- és Vegytani Értekezések, Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomda, Pest.
Mosel, A (1865b), Földismei és államrajzi adatok az erdélyi cs. kir. sóbányászatról. 5 átnézetben., ed. Szabó József: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1864 Augustus 24-től September 2-ig Maros-Vásárhelytt tartott X. Nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai, Ásvány-, Föld- és Vegytani Értekezések, Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomda, Pest.
Paulinyi, O. (1924), A soregálé kialakulása Magyarországon, Századok, Vol. LVIII., Number 1-6., 627-647 p., Budapest.
Pfeifer, F. ed. (1868), 1868-ik évi XI. Törvény-czikk a sójövedék iránt. 1868. Évi törvényczikkek. Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára, II. Folyam, 1868. Január-junius, Emich Gusztáv m. akad. Nyomdásznál, Pest.
Răileanu, Gr., Saulea, E. (1967), Harta geologică a Republicii Socialiste România, Nr. 10, Cluj, 1:200.000, Institutul Geologic, București.
Schmidt, A., Liszkay, G. (1871), A kősó bányák Erdélyben, Bányászati és Kohászati Lapok, Vol. 5, Nr. 24.
Sturza, M. (1930), Die Kochsalzwässer Romäniens – Balneologisch-balneotherapeutische studie, Wien.
Szathmáry, K. ed. (1886), Az 1884-87. évi Országgyűlés Képviselőházának Naplója, VIII. kötet – 167. Országos Ülés, 1886. évi január hó 23-án, Országggyűlés Nyomtatványai, Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság, Budapest.
Szűcs, J. (1990), A Szepesi Kamarai Levéltár 1567-1813, A Magyar Országos Levéltár Kiadványai, I Levéltári Leltárak, 7. Kincstári Levéltárak, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Trócsányi, Zs. (1988), Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690-1740, A Magyar Országos Levéltár Kiadványai, III. Hatóság- és Hivataltörténet 8., Akadémiai Kiadó, Budapest.
Wenzel, G. (1880), Magyarország bányászatának kritikai története, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Budapest.
Wolf, R. (1993), Torda város tanácsi jegyzőkönyve 1603-1678, Erdélyi Történelmi Adatok VI.1., Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár.
Zsámboki, L. (2005a), Bányászat az Árpádok korában (896-1301), Selmeci ezüst, körmöci arany – Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya – Miskolc.
Zsámboki, L. (2005b), Sóbányászat, sókereskedelem és sóadományok, Selmeci ezüst, körmöci arany – Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya – Miskolc.
Zsámboki, L. (2005c), Kősótermelés és kereskedelem a 18. században, Selmeci ezüst, körmöci arany – Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya – Miskolc.
*** (1666), A preface to the third year of these tracts, Philosophical Transactions, Vol. 2., Number 23, pp. 414-415.
***, (1779) Erdély országának három könyvekre osztatott törvényes könyve, Református Kollégium Nyomdája, Kolozsvár.
***, (1844a), CXLII. Országos Ülés a tek. karoknál és rendeknél, Majus 7-én, 1844, Magyarországi Közgyűlésnek Naplója a tekintetes karoknál és rendeknél, IV. kötet Pozsonyban, Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatala, Landerer és Heckenast Nyomda, Pest.
***, (1844b), CXLIII. Országos Ülés a tek. karoknál és rendeknél, Majus 8-án, 1844, Magyarországi Közgyűlésnek Naplója a tekintetes karoknál és rendeknél, IV. kötet Pozsonyban, Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatala, Landerer és Heckenast Nyomda, Pest.
***, (1852), 203. szám. Rendelete a cs. k. katonai és polgári kormányzónak 1852-diki october 13-ról, a sónyilámok őreinek közmunkatételtőli mentesitése tárgyában, Erdély koronaországot illető országos törvény- és kormánylap, Hermannstadt.
***, (1854), 173. számú 1854-diki május 23-kán kelt császári nyiltparancs, mellyel a birodalom egész területére egy általános bányatörvény bocsáttatik ki, Magyarországot illető Országos Kormánylap, V. Évfolyam, II. Kötet, XI-XXVII. Darab, Császári Királyi Egyetemi Nyomda, Pest.
***, (1871), Bányatörvény-javaslat, Bányászati és Kohászati Lapok, Vol. IV., Nr. 5, Selmecz.
***, (1941), Csendőr Lexikon - newspaper section about the salt water springs, Csendőrségi Lapok, Vol. XXXI., Nr. 9, Budapest.
***, (1879), A m. kir. Pénzügyministernek 4231/878. sz. körrendelete, a dohány és só be- és átvitelére nézve megállapitott határozmányok tárgyában, Magyarországi Rendeletek Tára, Tizenharmadik folyam, Kiadja a Magyar Királyi Belügyministerium, Budapest.
***, (1923), Constituția României din 1923 - Romanian Constitution from 1923, Monitorul Oficial al României nr. 282/29 mar. 1923, http://www.cdep.ro/pls/legis/legis_pck.htp_act_text?idt=1517
***, (1924), Decret nr. 2.294 din 3 iulie 1924 privind Legea Minelor - Decree on the Mining Low from 1924, Monitorul Oficial al României nr. 134 din 4 iulie 1924, http://www.monitoruljuridic.ro/act/decret-nr-2-294-din-3-iulie-1924-privind-legea-minelor-emitent-parlamentul-publicat-n-monitorul-oficial-nr-27481.html
***, (1948), Lege nr. 119 din 11 iunie 1948 pentru naționalizarea întreprin-derilor industriale, bancare, de asigurări, miniere și de transport, Monitorul Oficial al României nr. 133 bis/11 iun. 1948, http://www.cdep.ro/pls/legis/legis_pck.htp_act_text?idt=1575
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Studia Universitatis Babeș-Bolyai Geographia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
©Studia Universitatis Babeş-Bolyai Geographia. Published by Babeș-Bolyai University.