EXAMINATION OF PERSONALITY DIMENSIONS DETERMINING THE CAREER MOTIVATION OF TRAINEE TEACHERS
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbeag.66(4).30Keywords:
teacher career motivation, personality dimensions, teacher training, physical education teacher.Abstract
In our research, we are interested in how personality dimensions can influence the career choices of students entering teacher education and the extent to which sport appears as a preference variable in the strength of career motivation factors. There is a shortage of teachers, and the prestige of teachers is low (Borbély, 2016). The contradictory social situation of teachers is characterised by the incongruence of knowledge and material benefits related to the profession and prestige (Fónai, 2014). The teaching career is preferred among people with repressive personality traits (Figula, 2000). In our study, we used the Eysenck personality test and the Factors Influencing Teaching Choice Scale career motivation test. Our sample is given by 244 trainee teachers participating in the teacher training of the University of Nyíregyháza, whose average age is 21.93 years. The sample includes physical education trainee teachers (56.6%) and non-physical education trainee teachers (43.4%) of the undivided teacher training. Students majoring in physical education are more willing to take risks, are more sociable, more extroverted than non-physical education trainee teachers, and are more emotionally stable and respond more calmly to various stimuli. The risk-taking personality trait has a negative effect on career motivation and increases the secondary career nature of the teaching profession. Impulsivity shows a positive relationship with personal usefulness, secondary career path, and social influence, while social conformity shows a positive relationship with the beauty of the teaching profession and social usefulness. Our studies provide a picture of the motivation of the physical education trainee teachers and other trainee teachers, as well as the differences between the groups. It helped to explore the factors influencing teacher career motivation and the degree of correlation. Our research proved that during the time spent in training, the perspective of trainee teachers about the teaching career changes, and their motivation, and thus the attraction of the career, decreases.References
Arany, E., Girasek, J., Pinczésné Palásthy, I. (1994). Pszichológiai vizsgálati módszerek gyűjteménye. Debrecen, Magyarország: Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola.
Bacsa-Bán, A. (2019). A szakmai pedagógusok (pedagógusi) pálya elhagyásának vizsgálata több dimenzióban. Opus et Educatio, 6:2, pp. 257-269.
Barmby, P.W. (2006). Improving teacher recruitment and retention: the importance of workload and pupil behaviour. Educational research, 48 (3), pp. 247-265.
Batta, K., Oláh D., Borbély, Sz. (2020). Különböző sportágak személyiségre kifejtett hatásának vizsgálata. In: Hamar, Pál (szerk.)Mesterségük címere - Sportpedagógus: Születésnapi neveléstudományi konferencia Bíróné dr. Nagy Edit és dr. Gombocz János tiszteletére. Budapest, Magyarország: Testnevelési Egyetem, pp. 96-114.
Berkes ,T. (2019). Rekreáció, motiváció és flow. In: Gősi Zs., Boros Sz., Patakiné Bősze J. (eds..): Sokszínű Rekreáció: Tanulmányok a rekreáció témaköréből. Budapest, Magyarország: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK), pp. 22-39.
Borbély, Sz., Fónai, M. (2016). A pedagógus pálya, a testnevelők és a testnevelés tantárgy presztízse a mindennapos testnevelés bevezetését követően. In: Karlovitz János Tibor (ed.): Tanulás és fejlődés. A IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia válogatott tanulmányai. Komárno, Szlovákia: International Research Institute, pp. 185-192.
Di Blasio, B. (2010). Pedagógus hallgatók pályaválasztása élettörténeteik tükrében. EDUCATIO, 19: 4, pp. 655–659.
Dráviczki, S. (2002). A pedagógus. Nyíregyháza, Magyarország: Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza.
Figula, E. (2000). A tanár-diák kapcsolatban szerepet játszó személyiségtulajdonságok. Új pedagógiai szemle, (50), pp.76-81.
Fodor, L. (2005). Nevezetes személyiségtipológiák. Magiszter, III. 2005/4.
Hajdu, T., Hermann, Z., Horn, D., Varga J. (2019). A közoktatás indikátorrendszere 2019. Budapest, Magyarország: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-Tudományi Intézet.
Hegyi-Halmos, N. (2015). A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben, a pedagógusok szerepe a pályaorientációs tevékenységben. In: Torgyik Judit (szerk.): Százarcú pedagógia. Komárno, Szlovákia: International Research Institute 513 p., pp. 440-445.
Kenderfi, M., Jereb, K., Lukács, F., Suhajda, Cs. (2012). Pályaorientáció: E-learninges tananyag. Gödöllő, Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pályatervezési és Tanárképző Intézet.
Kocsis, M. (2002). Tanárok véleménye a pályáról és a képzésről. Iskolakultúra: Pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata, 5, pp. 66-78.
Kozma, T. (2001). Bevezetés a nevelésszociológia alapjaiba. Budapest: Nemzeti Tankkönyvkiadó
Máthé, B. (2019). A pedagógus magánéleti körülményeinek és munkájának kölcsönhatása. [PhD értekezés], Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Eger.
Mirnics, Zs. (2006). A személyiség építőkövei. Budapest, Magyarország: Bölcsész Konzorcium.
N. Kollár, K. (2011). Tanárjelöltek pályaképe, képzéssel való elégedettségük és nehézségei. Pedagógusképzés: Pedagógusképzők És -Továbbképzők Folyóirata 9 (38): 1-2, pp. 5-29.
N. Kollár, K., Szabó, É. (2004). Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, Magyarország: Osiris Kiadó.
Oláh, A. (2006). Pszichológiai alapismeretek. Budapest, Magyarország: Bölcsész Konzorcium.
Paksi, B., Veroszta, Zs., Schmidt, A., Magi ,A., Vörös, A., Endrődi-Kovács ,V., Felvinczi, K. (2015). Pedagógus-pálya-motiváció: Egy kutatás eredményei. Budapest, Magyarország: Oktatási hivatal.
Pusztai, G. (2009). A társadalmi tőke és az iskolai pályafutás. Budapest: Új Mandátum Kiadó.
Szebedy, T. (2005). A pedagóguspálya sajátosságai és a foglalkozási ártalmak: az iskola a szereplők együttműködésének függvénye. In: Új Pedagógiai Szemle, 2005. (55. évf.) 7-8. sz.
Tóth, L. (2015). A motiváció, mint folyamat komplex értelmezése az iskolai testnevelés és sport műveltségi terület keretében. In L. Révész, T. Csányi (szerk.): Tudományos alapok a testnevelés tanításához II. kötet: A testnevelés és az iskolai sport neveléstudományi, pszichológiai és kommunikációs szempontú megközelítései. Budapest, Magyarország: Magyar Diáksport Szövetség 286, pp. 105-134.
Varga, J. (2007). Kiből lesz ma tanár? A tanári pálya választásának empirikus elemzése. Közgazdasági Szemle, 54: 7-8 pp. 609-627.
Veroszta Zs. (2015). Pályakép és szelekció a pedagóguspálya választásában. Educatio 2015/1 pp. 47-62.
Zétényi Á. (1998). A hatékony tanár. Iskolakultúra: Pedagógusok Szakmai És Tudományos Folyóirata VIII: 10 pp. 68-74.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Studia Universitatis Babeș-Bolyai Educatio Artis Gymnasticae
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
